Mi a petesejt és meddig életképes?
Mi a petesejt?
A petesejt a női szervezet legnagyobb sejtje, bár az átmérője így is csak körülbelül 0,1 milliméter. Ez adja a születendő baba női oldalról érkező felét. Amikor a petesejt a petevezetékben találkozik a spermiummal és egyesülnek, létrejön az embrió, amelyből a terhesség során később kisbaba fejlődik.
Mikor érik meg?
Optimális esetben a női szervezet minden hónapban több tíz tüszőt is elkezd érlelni, majd ezek közül választódik ki a domináns tüsző, amelyből peteéréskor az érett petesejt kiszabadul, és elindul a petevezetékbe, hogy találkozzon a spermiummal.
Sokan keverik a tüsző és a petesejt fogalmát. A petesejtek már születésünktől kezdve a petefészekben találhatók. Minden menstruációs ciklus elején több tucat apró tüsző kezd növekedni, és ezek mindegyikében egy-egy petesejt fejlődik. Közülük végül általában egy lesz a domináns tüsző, amelyből peteéréskor kiszabadul az érett petesejt.
Peteérés nélkül nem szabadul ki érett petesejt a petefészekből, és enélkül a nő nem tud természetes úton teherbe esni.
Honnan tudhatod, hogy biztosan van-e peteérésed?
A női ciklus – vagyis a vérzés első napjától a következő vérzés első napjáig tartó időszak – első felében a szervezet azon dolgozik, hogy a petesejt megfelelően fejlődjön. Maga a peteérés az átlagos 28–30 napos ciklusoknál általában a ciklus közepe körül következik be, de teljesen egészséges ciklussal rendelkező nőknél is gyakori, hogy a petesejt ennél hamarabb vagy később szabadul ki.
Ezért kiemelten fontos pontosan tudni, mikor van peteérésünk, amit otthon például ovulációs teszteléssel követhetünk.
Hogyan tudod egyszerűen és megbízhatóan figyelni otthon a peteérésed?
Broczky Kati személyes tapasztalata:
„Csak a tavalyi évben legalább 50 olyan hölggyel konzultáltam, akik ingyenes menstruációs applikációk alapján határozták meg a peteérésüket, azaz a termékeny napjaikat, viszont a valós peteérés nem akkor volt. Ezáltal nem jókor voltak együtt a párjukkal.
A hölgyek nagy része 3 hónap alatt teherbe esett azután, hogy rávilágítottunk arra, hogy bár teljesen egészségesek, egyszerűen a szervezetük másképp működik, és máskor volt peteérésük. Ez pontosan olyan, mint amikor valaki vékonyszálú hajjal születik, mások pedig vastaggal.”
Meddig életképes a petesejt?
A petesejt nem vár korlátlan ideig a megtermékenyülésre. Miután a peteérés során kiszabadul a petefészekből, általában 12–24 órán keresztül képes arra, hogy egy spermium megtermékenyítse.
Ha ez idő alatt nem találkozik életképes spermiummal, elpusztul, és a szervezet természetes módon lebontja.
Mikor van a legnagyobb esély a fogantatásra?
Bár maga ez a 12–24 órás időkapu elég rövidnek tűnhet, szerencsére az egészséges spermium akár 3–4 napig is életképes maradhat a női szervezetben.
Ezért akkor van a legnagyobb esély a megtermékenyülésre, ha a peteérés idején már életképes spermiumok vannak jelen a női szervezetben.
A peteérés előtti 3–4 napban ezért érdemes együtt lenni akár naponta is, emellett a peteérés napján és az azt követő napon is, ha a párok megtehetik.
Hogyan kapcsolódik a petesejt a megtermékenyüléshez?
Ha a petesejt találkozik egy egészséges spermiummal, és minden adott a megtermékenyüléshez, akkor létrejön a zigóta, vagyis az első sejt, amelyből később az embrió fejlődik ki.
Ez a folyamat még a petevezetékben történik. A zigóta ezt követően folyamatos osztódás mellett elindul a méh felé, ahol néhány nappal később megkezdődhet a beágyazódás a méhnyálkahártyába.
Amikor valaki már egy ideje aktívan babát tervez, teljesen természetes, hogy szeretne valamilyen jelet kapni arról, vajon sikerült-e ebben a hónapban teherbe esni. A beágyazódásnak valóban lehetnek apró jelei, de az is teljesen normális, ha valaki egyáltalán nem érez semmit.
Ha érdekel, milyen jelek utalhatnak arra, hogy ebben a ciklusban sikerült-e a megtermékenyülés és a beágyazódás, olvasd el a „Beágyazódás jelei” című cikkünket.
Mi segíti a megtermékenyülést?
Egy babához egy egészséges petesejtre, egy egészséges spermiumra és megfelelő hormonális működésre van szükség. Emellett fontos a méhnyálkahártya megfelelő állapota is, hiszen ebbe tud később beágyazódni a megtermékenyült petesejt.
A petesejt minősége azért különösen fontos, mert nemcsak azt befolyásolhatja, hogy létrejön-e a megtermékenyülés, hanem az embrió legkorábbi fejlődésében is szerepe van.
Fontos tudni azt is, hogy a peteéréskor kiszabaduló petesejt fejlődése nem néhány nappal korábban kezdődik. A tüsző és a benne fejlődő petesejt érési folyamatai már hónapokkal korábban zajlanak, ezért babatervezéskor érdemes előre gondolkodni.
Broczky Kati véleménye:
„A konzultációim során azt látom, hogy sokan csak az aktuális peteérésre koncentrálnak, pedig annak a petesejtnek a fejlődése, amely végül kiszabadul a petefészekből, már jóval korábban elkezdődött. Ezért én mindig azt javaslom, hogy babatervezéskor ne csak a következő ciklusra készüljünk, hanem legalább három hónappal előre gondolkodjunk.”
A petesejt minőségét több tényező is befolyásolhatja, többek között az életkor, az életmód, a szervezet tápanyagellátottsága és bizonyos egészségi állapotok.
Ha részletesen szeretnéd tudni, mitől függ a petesejt minősége és mit tehetsz érte, olvasd el a „Petesejt minőség javítása – mitől függ a petesejt minősége?” című cikkünket.
Mit mutat az AMH?
35 éves kor felett fokozatosan csökken a petesejt-tartalék. Ennek egyik laboratóriumi jelzője az AMH, vagyis az Anti-Müller-hormon értéke.
Az AMH egy olyan hormon, amelyet a petefészekben lévő apró tüszők termelnek. A laborvizsgálat segítségével képet kaphatunk arról, hogy körülbelül mekkora petesejt-tartalékkal rendelkezik a petefészek.
Fontos tudni, hogy az AMH nem a petesejtek minőségét méri, hanem elsősorban a petefészek tartalékáról ad információt.
Broczky Kati tapasztalata:
„Nagyon sok olyan hölggyel találkoztam már, aki teljesen kétségbeesett az alacsony AMH-érték miatt. Én ilyenkor mindig hangsúlyozom, hogy az alacsony AMH önmagában nem azt jelenti, hogy természetes úton már nem lehet babája. Inkább azt mutatja, hogy még fontosabb tudatosan foglalkozni a babatervezéssel és időben utánajárni a lehetőségeknek.”
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Vannak egyértelmű árulkodó jelei annak, ha a hormonális működésünk nem megfelelő. Az egyik legfontosabb jel a menstruáció rendszeressége és a vérzés jellege.
Rendszeres menstruációnak azt tekintjük, amikor 25–35 naponta – lehetőleg mindig közel azonos időközönként – jelentkezik a vérzés.
Ha a menstruáció akár hónapokra kimarad, jelentősen rendszertelenné válik, vagy a vérzés tartósan szokatlan, érdemes nőgyógyászhoz fordulni, és utánajárni annak, hogy mi okozza a változást.
Akkor is érdemes szakember segítségét kérni, ha egy éve rendszeresen, védekezés nélkül próbálkoztok a babával, mégsem sikerül a teherbeesés. Amennyiben a hölgy már elmúlt 35 éves, ezt az időt általában nem érdemes egy évig kivárni, hanem fél év sikertelen próbálkozás után célszerű kivizsgálást kérni.
A legfontosabb azonban, hogy ne csak azt próbáljuk megtudni, miért nem sikerül a teherbeesés, hanem azt is, hogy mit tehetünk azért, hogy a következő hónapokban a lehető legjobb körülményeket biztosítsuk a szervezetünknek.
Sok esetben már néhány életmódbeli változtatás, a megfelelő tápanyagok és a célzott kivizsgálás is jelentős segítséget jelenthet.
Összegzés
A babatervezés során nagyon sok mindent nem tudunk befolyásolni. Azt viszont igen, hogyan táplálkozunk, hogyan élünk, milyen tápanyagokat biztosítunk a szervezetünknek, és mennyire ismerjük a saját ciklusunk működését.
Én hiszek abban, hogy ezeknek igenis van jelentőségük. Hiszen végül nem tíz vagy száz petesejtre van szükségünk, hanem egyetlen egyre, amelyből megszülethet a kisbabánk.
Gyakran ismételt kérdések
A petesejt peteérés után általában 12–24 órán keresztül képes megtermékenyülni. Ha ez idő alatt nem találkozik életképes spermiummal, elpusztul.
Az egészséges spermiumok megfelelő körülmények között akár 3–4 napig is életképesek maradhatnak a női szervezetben. Ezért nem csak a peteérés napján történhet meg a fogantatás.
A legnagyobb esély a fogantatásra a peteérést megelőző napokban és a peteérés környékén van. Ennek oka, hogy a spermiumok több napig életképesek lehetnek, míg a petesejt megtermékenyíthetősége jóval rövidebb ideig tart.
Nem. Peteérés nélkül nem szabadul ki érett petesejt a petefészekből, ezért természetes úton nem jöhet létre megtermékenyülés.
A petesejt a női ivarsejt. A tüsző pedig a petefészekben található képlet, amelyben a petesejt fejlődik, majd peteéréskor kiszabadul belőle.
A kislányok petefészkében születéskor körülbelül 1–2 millió éretlen petesejt található. Pubertáskorra ez a szám nagyjából 300–500 ezerre csökken, és a termékeny évek során ezek közül csak körülbelül 400–500 jut el ovulációig.
A peteéréskor kiszabaduló petesejt fejlődésének fontos szakaszai már hónapokkal korábban zajlanak. Ezért babatervezéskor érdemes nemcsak az aktuális ciklusra, hanem az azt megelőző hónapokra is gondolni.
Az alacsony AMH arra utalhat, hogy csökkent a petefészek petesejt-tartaléka. Az AMH azonban nem a petesejtek minőségét méri, és önmagában nem jelenti azt, hogy természetes úton már nem jöhet létre terhesség.
A sikeres fogantatáshoz egészséges petesejtre, egészséges spermiumra, megfelelő hormonális működésre, megfelelő állapotú méhnyálkahártyára és jó időzítésre van szükség.