Mikor van peteérés, mikor vagyok a legtermékenyebb?

A kiszámítható menstruációs ciklus a gyermekáldás egyik fő pillére és ehhez fontos tudni, hogy mikor van peteérés? A női ciklus során végbemenő hormonális változások eredményezik ugyanis a peteérést, mely nélkül nem jöhet létre a fogantatás. De, mit is értünk pontosan peteérés alatt, mit kell tudni a termékenységben szerepet játszó tényezőkről, és mivel segíthető elő az ovuláció? Cikkünkben ebben nyújtunk segítséget!

Mi is az a peteérés? 

A nők körülbelül 1 millió petesejttel a petefészkeikben születnek. Ez a hatalmasnak tűnő mennyiség az évek során több mint a felére csökken, serdülőkorra mindössze 300-400 ezer marad. A petesejtek egészen addig csupán szunnyadnak, amíg a hormonrendszer változásának hatására el nem érkezik az első peteérés ideje. Nem minden petesejt fog azonban a menopauzáig beérni, egy átlagos nő életében hozzávetőleg 400 peteérésre kerül sor. A peteérés szakaszairól és jeleiről egy korábbi bejegyzésünkben olvashatsz behatóan.

A havi ciklus és az ovuláció, avagy tüszőéréstől tüszőrepedésig

A nők nemi működését ciklikusság jellemzi, mely négy szakaszból áll:

  1. menstruáció,
  2. peteérés,
  3. ovuláció és
  4. luteális szakasz.

A menstruációs ciklus a nagy átlagot tekintve 28 naponként ismétlődik, de ettől eltérő időintervallum is normálisnak számít. Ez alapján a 25-31 napra bekövetkező vérzés sem nevezhető ritkának.

A menstruációt a peteérés ideje határozza meg. Ez a folyamat az ösztrogén hormon segítségével veszi kezdetét, majd a folliculusstimuláló hormon (FSH) szabályozza, stimulálja a tüszőt, végül az agyalapi mirigy által termelt luteinizáló hormon (LH) csúcsán bekövetkezik az ovuláció, vagyis elérkezik a peteérés – az ovuláció jeleivel egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk bővebben. A tüszőrepedés átlagosan a női ciklus 14.  napján következik be, ennek során a megtermékenyítésre alkalmas petesejt kilökődik, és megkezdi útját a petevezetéken át a méhbe.

A női nemi ciklus utolsó fázisa, a luteális szakasz általában 12-16 napos. Ennek során a kiürült tüsző elkezd sárgatest hormont termelni, mely megtermékenyítés esetén elősegíti a beágyazódást. Amennyiben a peteérést nem követi megtermékenyítés, bekövetkezik a menstruációs vérzés.

Mikor vagyok a legtermékenyebb?

A tervezett várandósságok egyik leggyakoribb kérdése, hogy mikor vannak a legtermékenyebb napok. Ez azonban nem csupán a női ciklustól függ, bizony a férfi hímivarsejteknek is nagy szerepe van benne.

Mi a különbség az “ovuláció” és a “termékeny napok” között?

Az ovuláció, vagyis a peteérés napja utáni tüszőrepedés következtében kiszabaduló petesejt, mindössze 24 órán át képes a megtermékenyülésre. Mégis akkor miként beszélhetünk termékeny napokról? Ennek oka már a férfinél keresendő. A hímivarsejtek ugyanis a méhbe, majd azon keresztül a petevezetékbe jutva, akár 5 napon át életképesek és nemzőképesek maradnak, mely idő alatt találkozva egy érett petesejttel, képesek megtermékenyíteni azt. A legnagyobb esély tehát a teherbeesésre az ovuláció napját közvetlenül megelőző 5 napban és az azt követő 1 napban van, tehát összesen 6 termékeny napról beszélhetünk.

Mikor van peteérés a menstruáció után?

A teherbeesés elősegítése érdekében fontos, hogy ismerjük a saját ciklusunkat, és ezáltal megtudjuk, melyek mikor van peteérés és mik a legtermékenyebb napjaink. Amennyiben a menstruációs ciklusunk 28 napos, akkor a peteérés ideje a 14. napra tehető – de mindenképp a 20. nap előtt következik be.

A menstruációs ciklust a vérzés első napjától számítjuk – menstruáció első napjának a konkrét vérzés megjelenése számít, tehát az azt megelőző barnás pecsételést még nem szabad ide számolni -, vagyis a vérzés első napja, egyben a ciklus első napja is.

Mivel a női ciklikusság nem mindenkinél egyforma, annak érdekében, hogy a peteérés napja biztosan megállapítható legyen, érdemes kiismernünk a saját testünket; a peteérés kiszámítása több módszerrel is történhet.

Peteérés kiszámítása – Naptármódszer

A rendszeres és kiszámítható menstruációs ciklus esetén, a legkézenfekvőbb megoldás, hogy kiszámítsuk mikor van peteérés – a naptár módszer. Legyen szó akár az átlagos 28, vagy a szintén gyakori 25-31 napos ciklusról, a peteérés kiszámítása ugyanúgy működik. Az előző néhány ciklus alapján egy naptár használatával be tudjuk jelölni, hogy melyik napra várható az ovuláció – a menstruáció első napjától számított 14. nap környéke -, vagyis a peteérés kiszámítása révén könnyedén meghatározhatók a legtermékenyebb napjaink, melyek a peteérést megelőző és az azt követő 3 napot jelentik.

Peteérés kiszámítása – Ovulációs teszt

A drogériákban, gyógyszertárakban kapható ovulációs teszt is alkalmas arra, hogy megállapítsuk mikor van peteérés. Ezek a vizeletben lévő luteinizáló hormon (LH) koncentrációját vizsgálják, és egy bizonyos érték felett jelzik, ha bekövetkezett a peteérés napja.

Az LH szintje a ciklus során váltakozik:

  1. míg az elején csupán 3-15 mlU/ml, a peteérés ideje alatt akár az 50 mlU/ml-t is meghaladhatja,
  2. majd a ciklus második felében visszacsökken az elején tapasztalt szintre.

Az ovulációs tesztek átlagosan 25 mlU/ml szinttől jeleznek „pozitív” értéket, így, ha hozzávetőleg tudjuk, mikor esedékes a peteérés időszaka, akár az összes termékeny napot ki tudjuk használni.

Peteérés kiszámítása – Ébredési alaphőmérséklet mérése

A testhőmérséklet mérésével is megállapíthatjuk, hogy mikor van peteérés? Ehhez a módszerhez egy teljes cikluson át, minden nap, ugyanabban az időben kell megmérni az alaphőmérsékletünket, ezzel megismerve, kitapasztalva. Fontos, hogy az értékeket gondosan jegyezzük fel, hiszen közvetlenül az ovulációt megelőzően a testhő alacsonyabbá válik, majd a petesejt kiszabadulásakor hirtelen megemelkedik. Tehát egyfajta görbét fogunk tapasztalni a megszokotthoz képest. Érdemes digitális hőmérőt használni, hiszen ezek a testhőmérsékleti kilengések 0,2-0,4 fok körüliek.

Mire figyeljünk, ha a peteérés kiszámítása testhőméréssel történik?

  • A legjobb, ha közvetlenül ébredés után, minden nap ugyanabban az időpontban végezzük a mérést – az ovuláció az esetek többségében hajnalban történik.
  • A testhőmérséklet mérése minimum 6 óra alvást követően történjen. Ha gyakran megébrednénk éjszaka, a reggeli mérést minimum 1 óra folyamatos alvás előzze meg.
  • Hőmérőzés közben a legjobb, ha kerülünk mindenféle mozgást, beszédet, hogy ezekkel ne befolyásoljuk az eredményt.
  • Az egész ciklus alatt, ugyanazt a digitális hőmérőt használjuk.
  • Mivel a maghőmérséklet mérése a cél, így a legjobb szájban mérni, de hüvelyben, végbélben is lehetséges, ezek azonban kényelmetlenebbek lehetnek. Ami fontos, hogy végig ugyanazt a mérési helyet válasszuk a teljes ciklus alatt.

Peteérés kiszámítása – Cervix-nyák változásai

A cervix-nyák, vagyis a méhnyaknyák állagából és színéből is lehet következtetni arra, hogy mikor érkezett el a peteérés ideje, mivel termelődését a hormonszint változásai befolyásolják.

Egy cikluson belül a cervix-nyák lehet ragacsos, krémes állagú, vízszerű és hasonlíthat a nyers tojásfehérjére is. Ezeket a váladék típusokat, épp ebben a sorrendben tapasztalja meg minden nő a legtermékenyebb napokig bezárólag.

A méhnyak mirigyei az ösztrogén hormon hatására termelnek váladékot, de ez egy menstruációs cikluson belül nem folyamatos. Összesen 5-8 napon át tapasztalhatunk ilyen jellegű váladékot – például mosdóhasználatot követően -, mivel a peteérés ideje környékén van jelentősége. A méhnyaknyák ugyanis a spermiumokat hivatott életben tartani, valamint útjukat megkönnyíteni.

A hüvely enyhén savas kémhatását a hímivarsejtek csupán pár óráig élnék túl, ám a cervix-váladék lúgos kémhatásának köszönhetően akár 5 napig is élet-, valamint nemzőképesek maradnak, hozzájárulva ezzel a 6 napos termékenységi időablakhoz. A méhnyaknyák védelmező funkciója mellett táplálja is a spermiumokat, továbbá megkönnyíti útjukat a petevezetékben lévő termékeny petesejthez.

Amikor a cervix-nyák színe fehéres sárgássá, állaga pedig krémesen ragacsossá válik, a peteérés ideje már nagyon közel van. Közvetlenül az ovulációt megelőzően tapasztalhatjuk a legnagyobb mennyiségű méhnyaknyákot, ami állagát és színét tekintve már nyers tojásfehérjére emlékeztet – a teherbeesés esélye ekkor a duplájára is nőhet. A peteérés napja után a méhnyaknyák mennyisége lecsökken, majd teljesen meg is szűnik, egészen addig, míg elérkezik a következő peteérés napja.

A peteérés jelei

Amennyiben nem akarunk a peteérés naptár módszerrel, testhőméréssel való hosszadalmas kiszámításával foglalkozni vagy a mosdóhasználatkor folyamatosan a vécépapírt nézegetni, még mindig van más lehetőségünk, hogy a peteérés ideje egyértelművé váljon. Figyeljünk a testünk jelzéseire!

Az egyik leginformatívabb ilyen jel, a hasfájdalom. A peteérés napja környékén a legtöbb nő úgynevezett középidős, szúrós alhasi fájdalmat érez. Ezt nem igazán lehet összetéveszteni a menstruációs görcsökkel, a rendszeres ciklus ismeretének birtokában pedig az időpontja is árulkodó lehet.

Az ovulációs vérzést már sokkal kevesebben tapasztalják, de épp olyan megbízható jele annak, hogy elérkezett a peteérés ideje. Ez a 24-48 órán át tartó pecsételő vérzés a ciklus közepén jelentkezhet, az ovuláció napján, vagy közvetlenül előtte/ utána. Oka a megemelkedett ösztrogén szint, mely közvetlenül a peteérés ideje után visszaesik.

A peteérés jelei tehát érzékelhetőek és kitapasztalhatóak, amennyiben bővebben szeretne róluk tudni, egy korábbi cikkünket ajánljuk, amelyben a peteérés természetes elősegítéséről is olvashat.

Megfelelő táplálkozás a gyermekáldás érdekében

A kellően megválogatott ételekkel és étrend-kiegészítőkkel nem csupán szervezetünket készíthetjük elő a sikeres várandósságra, de elősegíthetjük a peteérést, valamint a termékenységet is.

Elsőként nézzük, melyek a tiltólistások, ha a cél a teherbe esés:

  • magas glikémiás indexű ételek,
  • transzzsírokat tartalmazó ételek,
  • higanyban gazdag tengeri halak,
  • édesítőszerekkel, cukorral dúsított italok,
  • mesterséges anyagokat – ízfokozókat, színezékeket – tartalmazó élelmiszerek.  

Ezek egyrészt megemelhetik a vércukorszintet, gyulladást válthatnak ki, valamint megváltoztathatják a hormonháztartás működését, ami a menstruációs ciklus zavarához, vagy akár az ovuláció elmaradásához is vezethet.

A termékenység növelése érdekében érdemes továbbá kerülnünk a szóját tartalmazó ételeket. A szójában ugyanis fitoösztrogén található, ami negatívan hat a hormonháztartása.

Általánosságban elmondható, hogy a nyers vagy párolt zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, alacsony zsírtartalmú, feldolgozatlan húsok és a magas zsírtartalmú tejtermékek, növényi olajok, valamint az omega-3 zsírsavakban, vasban, folsavban gazdag élelmiszereket fogyasztása ajánlott a várandósságra készülve.

A kevesebb állati fehérje bevitel nem csupán a nők esetén növeli a teherbeesés esélyét. A férfiak nemzőképességére is igen jótékony hatással bír, mivel a spermiumok minősége jobbá válhat egy ilyen típusú étrend következtében. A szervezet fehérjeigényét érdemes növényi fehérjével pótolni, melyek közül a legjobb források a hüvelyesek – elsősorban a bab, a csicseriborsó és a lencse.

A termékenységet támogató étrend-kiegészítők közül egyértelműen kiemelkedik a méhpempő, amely 60-70 százalékban vizet, 9-18 százalékban fehérjéket és aminosavakat, 11 százalékban cukrokat, 4-8 százalékban zsírsavakat, továbbá rengeteg mikrotápanyagot tartalmaz. A méhpempő annyira komplex anyag, hogy jelenleg 150 biológiailag aktív összetevője ismert.

Számos, az emberi szervezetre kifejtett pozitív hatása mellett, a teherbeesés esélyét is növeli:

  • segít helyreállítani a felborult hormonháztartást,
  • hozzájárul a rendszeres menstruációs ciklushoz,
  • elősegíti a méhnyálkahártya megvastagodását,
  • serkentőleg hat a luteinizáló hormonokra, így támogatva a peteérést.

A méhpempő, a többi természetes alapú étrend-kiegészítőhöz hasonlóan, csak rendszeres szedés mellett fejti ki jótékony hatását. 

Önnek mi a véleménye erről a cikkről?

Egyetért vele vagy teljesen máshogy látja?  Írja meg nekünk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Send this to a friend