Vitaminok és tápanyagok, amelyek segíthetik a teherbeesést I.

8. Méhpempő

A méhpempő egy a természetben előforduló szupertáplálék, a méhek által természetes úton előállított tápanyag, amelyet a méhek anyatejének is szoktak nevezni, mivel a méhkaptárban a lárvák tápanyagául szolgál életük első néhány napján.

Sőt!

A méhkirálynő egész élete során kizárólag méhpempőt fogyaszt, ennek köszönhetően akár 4-5 évig is elél, miközben a dolgozó méhek átlagosan csupán 20-40 napig.

A méhpempő termékenységre kifejtett pozitív hatása – nőknél és férfiaknál egyaránt – mára tudományosan is elismert.

A méhpempő körülbelül:

• 60-70 % vizet,
• 9-18 % fehérjéket és aminosavakat,
• 11 % cukrokat,
• 4-8 % zsírsavakat,
• és rengeteg mikrotápanyagot tartalmaz.

Annyira komplex anyag, hogy jelenleg 150 biológiailag aktív összetevője ismert.

A méhpempő talán legfontosabb gyógyhatása, igazi különlegessége, hogy képes helyreállítani a szervezet hormonális egyensúlyát, mert éppen annak a hormonnak a termelődését serkenti, amelyikből kevesebbet állít elő a szervezete a szükségesnél. Emiatt kiválóan alkalmazható minden olyan helyzetben, amikor valamelyik hormon alacsonyt szintje okozza a problémákat, mint például meddőség esetén.

A méhpempő bizonyítottan hozzájárul az emberi szervezet hormonháztartásának egyensúlyához, így a rendszeres női menstruációs ciklushoz is, ami a teherbeeséshez elengedhetetlen. A tapasztalat és a kutatások azt mutatják, hogy a méhpempő hozzájárul a méhnyálkahártya megvastagodásához, ezzel segítve a megtermékenyített petesejt beágyazódását.

Serkentőleg hat a luteinizáló hormonokra, amelyek a peteérés elérésében, és ezáltal a menstruációs ciklus szabályozásában kulcsfontosságúak, illetve serkentik a progeszteron hormon előállítását is, amely a megtermékenyített petesejt megtartásában segít a terhesség első harmadában. Ez különösen 35 év feletti nők számára lehet fontos, mert a kor előrehaladtával a női szervezet egyre kevesebbet állít elő ezekből a hormonokból.

A méhpempő – hasonlóan az összes természetes alapú étrendkiegészítőhöz –, csak rendszeres használat után fejti ki jótékony hatását.

9. Inozitolok

A B-vitaminok családjába tartozó inozitolok számos pozitív hatása ismert a szervezetre, többek között az anyagcserére és a hasnyálmirigy inzulintermelésére is. Mivel a vércukorszint közvetlenül hat az ovulációra, így az inozitolnak nagy szerepe van a teherbeesés segítése során.

A Myo-inositol és D-Chiro-inositol speciális kombinációja jótékony hatással lehet az inzulin felvételre, és erősítheti a petefészkek működését, továbbá az ovulációt. A legújabb kutatások alapján ennek a két inozitolnak egy egyedi kombinációjával érik a legnagyobb javulást PCOS terén is.

Az ilyen készítmények segíthetnek leküzdeni a stresszt és a depressziót, de jótékonyan hathat az álmatlanságra is. A stresszt a teherbeesés első számú lélektani akadályaként jelölik meg, így fontos, hogy a szervezetünk minél több természetes anyaghoz jusson, amelyek segítenek megfékezni annak káros hatásait.

10. Folsav, folát

Folsav a szervezet számára nélkülözhetetlen B9-vitamin. Elsősorban a leveles zöldségekben, például spenótban, spárgában, brokkoliban vagy kelbimbóban található természetes formában. A főzés, vagy hőkezelés hatására azonban a folsav nagy része lebomlik.

A folsav pótlását általában az első trimeszterben javasolják a magzat védelme érdekében, de kutatások támasztják alá, hogy a petefészek működésében, a beágyazódásban és az új sejtek képződésében is nagy szerepet játszik. Egy 2008-as tanulmányban arra világítottak rá, hogy a folsav az ovulációs problémákból eredő meddőségek kockázatát 95 százalékkal csökkentette.

Már a gyermekáldás tervezésekor, a fogamzás előtt három hónappal tanácsos növelni a folsav bevitelét. Teherbeesés esetén a magzati gerinc kialakulása a 8. hétig be is fejeződik, amikor még sok kismama nem is tud a terhességéről. Ebben a kritikus időszakban alakulhat ki a nyitott gerinc, ami a legsúlyosabb születéskori rendellenesség, és aminek kockázata szinte 100 százalékig megszüntethető a megfelelő időben és mennyiségben szedett folsavval.

11. D3-vitamin

Sokan úgy tartják, a nyári hónapokban nagyobbak a teherbeesés esélyei, ez pedig a D-vitamin szinttel áll összefüggésben. A teherbeesés elősegítése szemszögéből a D-vitamin kétszeresen is hat. Egyrészt növeli a progeszteron-szintet, ami fokozza a teherbeesés esélyét, és csökkenti a vetélés kockázatát, másrészt serkenti az anti-Müllerian hormon termelését (AMH), amely a női szervezetben természetesen fordul elő, és fontos szerepe van a termékenységben.

Egy kutatás rávilágít a D-vitamin és a nehéz teherbeesés kapcsolatára: a vizsgálatban résztvevő termékenységi gondokkal küzdő nők 93 százaléka D-vitamin hiányban szenvedett. A teherbeesés esélyei tehát fokozottan nőnek, ha kellő figyelmet fordít a D-vitamin pótlására.

Szakértők szerint a terhes nők gyakrabban szenvednek D-vitamin hiányában, mint mások. A terhesség alatt elegendő D-vitamin bevitel fontos a magzat számára is, mivel serkenti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélben, és szabályozza a magzat csont mineralizációját (csontozat és a fogak kialakulása), szilárdságát.

A D-vitamin hiánya (hipovitaminózis) a terhesség alatt lassabb magzati növekedést és kisebb születési súlyt eredményezhet. A D-vitamin megfelelő bevitele statisztikailag szignifikánsan csökkenti a koraszülések és a terhesség alatti fertőzések előfordulását.

Emiatt a D vitamin nemcsak a termékenységfokozó termékek, hanem a terhes vitaminoknak is fontos összetevője.

12. K2-vitamin

A K2-vitamin legfontosabb szerepe a szervezetben aktivizálni olyan fehérjéket, amelyek azért felelősek, hogy a kalcium oda épüljön be, ahová szükséges – elsősorban a csontokba és fogakba -, és ne oda, ahol káros – vesék, erek, ízületek. Több tanulmány is igazolja, hogy a K2-vitamin fogyasztásával arányosan csökken a koszorúér-elmeszedés és a csontritkulás előfordulása, míg a kalcium fogyasztással egyenes arányban nő ezek száma, de csak a K2-vitamin hiánya esetén.

Ha elegendő K2-vitamint fogyasztunk, akkor az egészséges mértékűnek tartott kalciumfogyasztás töredéke mellett is jóval több kalciumhoz jut mind a kismama, mind a magzat szervezete.

A K2-vitamin pótlása azért is fontos, mert őseinkkel ellentétben ma már alig eszünk K2-ben dús táplálékot – füvet legelő állatok csontvelője, agya, belsőségei, zsigerek.