Kategóriák
Beágyazódás

Méhnyálkahártya vastagítás természetesen

A sikeres terhesség csak abban az esetben jöhet létre, ha a méhnyálkahártya elég vastag ahhoz, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódhasson. A meddőségek és vetélések egy része tehát nem valamilyen ovulációs vagy fogantatási probléma, hanem a vékony méhnyálkahártya terhesség gátló hatása miatt alakul ki. Épp ezért rendkívül fontos a tervezett terhesség előtt a méhnyálkahártya vastagság növelése.

Nem kell azonban egyből különböző hormontartalmú készítményekhez nyúlni, a méhnyálkahártya vastagítás természetesen is megoldható.

Milyen a megfelelő méhnyálkahártya vastagság?

Az optimálisan működő menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya vastagság növelése elsősorban a szervezetben megnövekedő ösztrogén hormon feladata. Mellette természetesen jelen van a progeszteron, azaz sárgatest-hormon is, ám a közhiedelemmel ellentétben a feladata nem elsősorban a méhnyálkahártya erősítése, hanem a táplálása, hogy az embrió megtapadását követően kialakulhasson a placenta.

Ahhoz, hogy a méhnyálkahártya elérje a beágyazódásra alkalmas állapotot, a hormonháztartás tökéletes összhangjára van szükség.

A méhnyálkahártya vastagság növelése a 28 napos ciklus fázisaitól függ:

1. Proliferációs, vagyis felépítési szakasz – A ciklus 6-13 napja között az agyalapi mirigy elkezdi termelni a tüszőérlelő (FSH) és a tüszőrepesztő, luteinizáló (LH) hormonokat, ezzel egyidőben pedig megnövekszik az ösztrogén hormon is, aminek egyik jelentős feladata a méhnyálkahártya erősítése.

2. Szekréciós szakasz – A ciklus 14-28. napja között következik be. A tűszőrepedést követően megnövekszik a progeszteron szint, ennek a hormonnak köszönhetően a méhnyálkahártya tovább vastagodik és megtelik tápanyagokkal. Amennyiben eljut a méhbe egy megtermékenyített petesejt, megtörténik a beágyazódás, vagyis létrejön a teherbe esés. Ennek hiányában a méhnyálkahártya degenerálódni kezd.

3. Menstruációs szakasz – A ciklus 28. napján az elsorvadó méhnyálkahártya elkezd leválni a méh faláról, és menstruációs vérzés formájában távozik a szervezetből.  

A sikeres beágyazódáshoz 8-12 mm-es méhnyálkahártyára van szükség. Az ennél vékonyabb endometrium nem lesz alkalmas az embrió befogadására.

Vékony méhnyálkahártya tünetei

A vékony méhnyálkahártya terhesség megtartására alkalmatlanná teszi a méhet, így fontos minél előbb felismerni. A legtöbb esetben nincs különösen érezhető, jól elkülöníthető testi jele a vékony méhnyálkahártyának, bizonyos tünetek mégis árulkodók lehetnek. Ezek elsősorban a nem megfelelően működő hormonháztartás következményei, netán valamilyen kóros elváltozás vagy veleszületett állapot ismertetőjelei.

  • A menstruációs ciklus szabálytalansága – az átlagosnál rövidebb vagy hosszabb ciklus, a havi menstruáció kimaradása
  • Fájdalmas menstruáció
  • Kevésbé fejlett nemi jellegek – például 16 éves kor feletti első menstruációs, keskeny medence, alulfejlett mellek, túl rövid hüvely
  • Az orgazmus hiánya
  • Fájdalmas együttlétek
  • A korai klimaxhoz hasonló tünetek, melyek az ösztrogénhiányt jelzik – túlzott izzadás, hőhullámok, alvászavar, izomgörcsök, cikluszavarok, túlzott szőrnövekedés, migrén
  • Sorozatos vetélések
  • Meddőség

Vékony méhnyálkahártya okai

A beágyazódásra alkalmatlan, vékony méhnyálkahártyának számos oka lehet, de jó hír, hogy az esetek nagy részében a felismerést követően kezelhető, így a vékony méhnyálkahártyára terhesség gátló hatása megszüntethető.

A méhnyálkahártya vastagsága hüvelyi ultrahang során ellenőrizhető. Amennyiben meddőség gyanúja áll fenn, és egy ilyen jellegű – ovuláció környéként elvégzett – vizsgálat során az endometrium nem éri el a 8 mm-t, úgy arra lehet következtetni, hogy a sikertelen terhességek mögött a vékony méhnyálkahártya áll. Ekkor elkezdődhet az okok feltárása.

A túl vékony méhnyálkahártya okai:

  • Ösztrogénhiány – A csökkent ösztrogénszint adódhat pajzsmirigy túlműködésből, a tüszőérlelő hormon (FSH) hiányállapotából, progeszteron tartalmú gyógyszer túladagolásából, de okozhatja a dohányzás, a depresszió, a hosszú ideje tartó alultápláltság, vagy épp a hirtelen fogyás is.
  • Felborult hormonháztartás
  • A méh, petefészkek alulteljesítése
  • A kismedence elégtelen vérellátása, gyulladása
  • Nemi úton terjedő betegségek
  • Korábbi műtétet vagy méhfertőzést követően kialakult hegszövet az endometrium felületén
  • A méhtest fejletlensége
  • Rendellenesen fejlődött reproduktív szervek
  • Genetikai hajlam
  • Műtéti méhtisztítás, abortusz (sérült méhnyálkahártya)
  • Hosszú ideig szedett fogamzásgátló tabletta

Egyes kutatások arra világítottak rá, hogy kapcsolat van a vékony méhnyálkahártya és a napi több ezer mg mennyiségben bevitt C-vitamin között. Épp ezért érdemes magas C-vitamin tartalmú zöldségekből, gyümölcsökből fedezni a napi szükségletünket.

Miután kiderült, mi okozza a meddőség hátterében álló vékony méhnyálkahártya terhesség blokkoló hatását, érdemes komoly hangsúlyt fektetni a kezelésére. Ez bizonyos esetekben akár műtétet is jelenthet – például hegszövet esetén -, de gyakran elegendő, a méhnyálkahártya erősítése érdekében, a természetes módszerek közül választani.

Méhnyálkahártya vastagítás természetesen

A kismedencei vérkeringés fokozásával, bizonyos vitaminok, nyomelemek bevitelével és a hormonháztartást helyreállító tápanyagok szedésével sokat tehetünk a méhnyálkahártya erősítése érdekében. Mielőtt hormontartalmú készítményekhez nyúlnánk, érdemes a következő, természetes módszereket is kipróbálni, természetesen a kezelő orvosunk hozzájárulásával.

Méhnyálkahártya erősítése étrend-kiegészítőkkel

  • E-vitamin – A méhnyálkahártya erősítésére hatékony megoldást jelent az E-vitamin, melyből naponta 400 NE mennyiséget ajánlott szedni.
  • Omega-3 zsírsavak – A jótékony élettani hatásuk mellett, a tüszőérlelő hormon (FSH) termelődésére is hatással vannak, mely elengedhetetlen a méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából fontos megemelkedett ösztrogén szinthez.
  • Ligetszépe olaj – A méhnyálkahártya erősítése szempontjából, már napi 1-2 kapszula nagy segítséget jelenthet.
  • Fehér fagyöngy tea – Az áztatással elkészített tea, napi egy csészével fogyasztva nagyban hozzájárul a méhnyálkahártya erősítéséhez.
  • Palástfű tea – A hagyományos, forrázással elkészített palástfű teából, a ciklus második felében elegendő napi egy csészényit meginni ahhoz, hogy erősítse a méhet, javítsa a kismedencei vérkeringést és hozzájáruljon a méhnyálkahártya vastagításához.
  • Zsálya – A zsályalevélből készült forrázott tea segít növelni az ösztrogén szintet. Napi két-három csészényit javallott fogyasztani belőle a ciklus első napjától az ovuláció napjáig.
  • Málnalevél tea – A ciklus első felében javasolt a fogyasztása, mivel rengeteg E-vitamint tartalmaz. Forrázással kell elkészíteni, és napi 2-3 csészével is meg lehet inni a belőle készült teát.
  • Lenmag olaj – A benne található lignanok – ösztrogén termelést serkentő hatásuknál fogva, nagy szerephez jutnak a méhnyálkahártya erősítése szempontjából. A ciklus első felében javasolt salátákhoz és más ételekhez adva fogyasztani.

Méhnyálkahártya erősítése méhpempővel

A szupertápláléknak is nevezett méhpempőt a méhek állítják elő, ezzel táplálkozik ugyanis a méhkirálynő, ami akár 5 évig is élhet, miközben naponta 1000 petét rak le. A tiszta méhpempő bizonyítottan a termékenység egyik igen hasznos segítője. Rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz: fehérjét, nyomelemeket, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, aminosavakat, enzimeket, előhormonokat, gyulladáscsökkentő hatóanyagokat, vitaminokat és több mint 150 féle biológiai aktív anyagot.

A méhpempőben található előhormonok és B-vitaminok az emberi szervezeten belül képesek serkenteni az olyan hormonok termelődését, melyeknek szintje lecsökkent. Így képes természetes megoldást nyújtani például a tüszőérlelő (FSH) és az ösztrogén hormonok hiányára is.

A méhpempő számos, a reproduktív folyamatokra pozitív hatással levő hatóanyagának köszönhetően minden lehetséges módon támogatja a sikeres teherbe esést, így kiemelten fontos a méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából.

Arról, hogy miként segít a méhpempő a termékenység fokozásában, itt olvashatsz bővebben.

Méhnyálkahártya vastagság növelése táplálkozással

Az étkezi szokások megváltoztatásával is sokat tehetünk a méhnyálkahártya erősítése érdekében. Nem kell riasztó diétákra gondolni, csupán bizonyos ételek előnyben részesítéséről van szó.

A gránátalma napi fogyasztása hozzásegít a felborult hormonháztartás helyreállításához, továbbá kiváló gyulladáscsökkentő hatásáról is ismert. Nem szabad azonban három hónapnál tovább gránátalma-kúrát tartani, mert hosszú távon alvászavarhoz, ingerlékenységhez vezethet.

A friss ananászból is érdemes naponta pár szeletet megenni, mivel a benne lévő bromelain enzim jótékonyan hat a méhnyálkahártya optimális működésére.

A sárgarépában, édesburgonyában, paradicsomban és kajszibarackban lévő nagy mennyiségű béta-karotin a szervezetben lévő össze nyálkahártya, így az endometrium egészségét is védi.

A diófélékben található Omega-3 zsírsavak is befolyással vannak a méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából, így érdemes naponta egy kis marékkal fogyasztani.

Amennyiben a cél a méhnyálkahártya erősítése, próbáljunk a heti étrendünkbe minél több zellert, édesgyökeret, lestyánt és komlót beilleszteni, valamint fogyasszunk bátran minél több aszalt és friss gyümölcsöt, valamint zöldséget.

Vannak olyan ételek, melyek kifejezetten negatívan hathatnak a méhnyálkahártyára. Ilyenek a túl sós, túl csípős és a zsíros, bő olajban készült ételek. Ezeket a tervezett terhesség időszakában javallott elkerülni vagy fogyasztásukat minimálisra csökkenteni.

Méhnyálkahártya vastagság növelése testmozgással

Amennyiben ülő munkát végzünk, keveset mozgunk, a reproduktív szervek vérellátása romolhat. A kismedencei vérkeringés, valamint a méhnyálkahártya erősítése érdekében épp ezért ajánlott a napi rendszeres mozgás beiktatása. Nem szabad azonban túlzottan megerőltető sporttevékenységekbe fogni, fokozatosan növeljük a terhelést, de inkább a mozgáson, mintsem a testformáláson legyen a hangsúly.

A méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából a leginkább ajánlott mozgásformák:

  • hastánc,
  • kocogás,
  • úszás,
  • jóga,
  • aerobik,
  • intimtorna.

A medencetájék vérkeringését aktiváló akupunktúra és akupresszúra is nagyon hasznos lehet.

Önnek mi a véleménye erről a cikkről?

Egyetért vele vagy teljesen máshogy látja?  Írja meg nekünk!

Kategóriák
Beágyazódás

K2-vitamin: minden, amit érdemes tudni róla

A K-vitamin családjába tartozó K2-vitamin egy zsírban oldódó tápanyag, így a szervezet képes elraktározni, de ezek a készletek hamar kimerülhetnek, ha nem viszünk be eleget belőle. Elsősorban a magzati csontképződésben és a már kialakult csontrendszer egészségének megőrzésében van hatalmas és nélkülözhetetlen szerepe. Érdekes, hogy létezéséről mindössze 72 éve tudunk.

Mi az a K2-vitamin?

A K-vitamin két fő formája az elsődlegesen növényi eredetű K1 vitamin (fillokinon) és az állati eredetű K2-vitamin (menakinon), mely rokon vegyületek összefoglaló neve (MK-7, az MK-8 és az MK-9)). Míg a K1 vitamin túlnyomórészt a véralvadásban vállal szerepet, addig a K2 vitamin hatása a szervezet nagy részén érződik, elsősorban a csontképződés területén.

A K2 vitamint először Weston Price fogorvos, 1939-ben ismerte fel. Az orvos a Nutrition and Physical Degeneration című könyvében ír erről a tápanyagról, mely nem csupán a fogakra, de az egész testre is jótékony hatással van.

A K2-vitamin további vizsgálata során kiderült, hogy hiánya esetén nő:

  • az érelmeszesedés, 
  • a szív- és érrendszeri kórképek, 
  • a cukorbetegség, 
  • a csontritkulás 
  • és akár a rák kialakulásának kockázata is.

A K2 vitamin hatása

Az agyunkban található K-vitamin 98 százalékát a K2 vitamin teszi ki. Ám a K2-vitamin hatása itt még messze sem áll meg. Jótékonyan hat például a menopauza tüneteinek enyhítésében, 30 éves kor felett pedig kifejezetten ajánlott prevenciós célból.

A K2 vitamin hatása a csontokra

Bár a legtöbben a kalciumot tartják a csontok elsőszámú tápanyagának, a K2-vitamin nélkül mit sem ér, hiszen a kalcium hasznosulása szempontjából fontos fehérjét aktivál, a csontokban termelődő oszteokalcin nevű GLA-fehérjét. Ennek a proteinnek köszönhető, hogy a kalcium be tud épülni a csontokba, fogakba. Hiába szedünk tehát plusz kalciumot, K2 vitamin hiány esetén nem lesz képes bejutni a csontokba, így csökken a csontsűrűség, nő a csonttörés kockázata és bekövetkezik a csontritkulás.

A K2 vitamin hatása a szív- és érrendszerre

Abban az esetben, ha a kalcium nem tud a csontokba épülni (K2-vitamin hiány esetén), akkor az erekben kezd el lerakódni, így azok hosszú távon rugalmatlanná válnak, elcsontosodnak. Ezt nevezzük érelmeszesedésnek, aminek következtében számos szív- és érrendszeri megbetegedés, trauma érheti a szervezetet, mint például:

  • storke, 
  • szívinfarktus, 
  • magas vérnyomás. 

A K2-vitamin azonban képes az érfalakban termelődő mátrix Gla-fehérjét aktiválni, amely meggátolja, hogy a kalcium az erekben és a lágyszövetekben rakódjon le. A K2 vitamin tehát csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A K2-vitamin hatása a bőrre

Elsősorban a K2-vitamin tartalmú krémek azok, melyek rendszeres használata során támogatják a bőr általános egészségét. A visszerek, striák, hegek, szem alatti sötét foltok halványításában is hatékony segítséget nyújthat, továbbá gyorsítja a sebgyógyulást, javítja a rosaceát és az égési sérüléseket. Nem mellékesen pedig a K2 vitamin bőrfiatalító, ránctalanító hatású is.

A K2 vitamin hatása a rákos betegségekre

Több kutatás is folyt már a K2-vitamin rákmegelőző hatásával, és a már kialakult rákos betegségek során betöltött jótékony szerepével kapcsolatban. A tüdőrák, leukémia, májrák, prosztatarák esetén bizonyítottan hatásos a K2 vitamin kezelés, lassította ugyanis a rákos sejtek növekedését, stabilizálta a betegek állapotát.

A K2 vitamin hatása az autoimmun betegségekre

Az autoimmun betegségek során az immunrendszer a szervezet ellen fordul: nem képes a saját és idegen sejtek között különbséget tenni, így téves immunválaszt ad. Ilyen az:

  • 1-es típusú cukorbetegség, 
  • a rheumatoid arthritisz, 
  • bizonyos fajta pajzsmirigybetegség, 
  • de a sorozatos vetélések hátterében is állhat autoimmun betegség. 

Ezekre bizonyítottan jótékonyan hat a K2-vitamin, elsősorban D-vitaminnal szedve.

A D3 vitamin K2-vitamin együttes hatása

A mai kor emberének szervezetében sajnos igen ritka, ha nem áll fenn valamilyen hiányállapot. A K2-vitamin D3 vitamin kapcsolata ebben is megmutatkozik; ez a két tápanyag ugyanis az, melyek hiánya a legtöbb embert érint.

Hiába segíti a kalcium felszívódását az aktív D-vitamin (D3 vitamin), K2 vitamin nélkül nem fog tudni beépülni a csontokba. Ez a két tápanyag szoros együttműködésben dolgozik a szervezetükben, egymás hatását támogatva és erősítve.

Ezért ajánlott a K2 vitamin D3 vitamin-komplex szedése, mert:

  • támogatják a szív- és érrendszer egészségét,
  • elősegítik a megfelelő immunválaszokat,
  • segítenek helyreállítani a hormonháztartást,
  • hozzájárulnak a csontok erősségéhez,
  • segítenek legyőzni a szervezetben lévő belső gyulladásokat,
  • csökkentik az elhízás esélyét,
  • védik az agysejteket,
  • képesek csökkenteni az inzulinérzékenységet,
  • szedésükkel megelőzhető, enyhíthető a cukorbetegség,
  • javítják a hangulatot, enyhítik a stressz okozta panaszokat,
  • fizikailag és szellemileg is frissítenek, energizálnak.

K2 vitamin terhesség alatt

A K2-vitamin nem csupán a csontok egészségének, de a csontszerkezet kialakulásának is nélkülözhetetlen szereplője. A terhesség alatt a magzat csontozata fokozatosan fejlődik, épül, ehhez pedig elengedhetetlen a K2 vitamin. A legtöbb terhesség alatti vitaminkészítmény tartalmazza, de érdemes már a várandósság előtt elkezdeni feltölteni az anya K2 vitamin raktárait. A magzat az anyától kapja az összes vitamint, tápanyagot és nyomelemet, ha az ő szervezetében K2 vitaminhiány áll fenn, hiába szed étrend-kiegészítőket, nem fog elegendő jutni belőle a babának.  

A K2 vitamin D3 komplex formájában segít az inzulinrezisztencia állapotának javításában, amivel növelheti a teherbeesés esélyét, és egyben hozzájárul a zavartalan terhességhez.

Terhesség, valamint szoptatás alatt fokozottan be kell tartani a napi ajánlott K2 vitamin mennyiséget, mivel túladagolása káros hatású lehet.

Miben van K2 vitamin?

Mint szinte az összes értékes vitamin, a K2 vitamin is megtalálható különböző élelmiszerekben. Fontos azonban megjegyezni, hogy az így bevitt vitamin csak egy része képes felszívódni, így hasznosulni. Sőt, bizonyos mennyiségben a bélrendszerben található baktériumok is képesek K2 vitamint előállítani, persze ehhez az szükséges, hogy teljesen egészséges legyen a bélflóra.

Mivel a K-vitamin egyik fajtája, így lényegében minden olyan élelmiszerben is megtalálható, amiben van K-vitamin – a banán K vitamin tartalma például igen magas, csakúgy, mint:

  • a kelkáposztáé, 
  • a spenóté, 
  • a kelbimbóé, 
  • a szilváé vagy 
  • az áfonyáé.

Ezekben az ételekben található a legtöbb természetes K2 vitamin:

  • tyúktojás sárgája
  • túró
  • natúr joghurt
  • sajtok – kéksajt, feta sajt, kemény sajtok
  • csirkehús
  • csirkemáj
  • marhahús
  • sertéshús
  • natto (japán erjesztett szójabab)

Érdekel röviden összefoglalva, hogy a legnagyobb mennyiségű K2 vitamin miben van? 

A válasz: a fermentált ételekben és a zöld fűvel táplálkozó állatok húsában. A nyugati táplálkozás során azonban nem tudunk elegendő mennyiséghez jutni, hogy a K2 vitamin hatása valóban érzékelhető lehessen. Épp ezért érdemes étrend-kiegészítők formájában magunkhoz venni.

K2 vitamin napi szükséglet

A kutatók arra jutottak, hogy a K2 vitamin napi bevitt optimális mennyisége 90-120 μg (mikrogramm) között van. Ezt csak táplálékkal gyakorlatilag lehetetlen bevinni, mivel például 100 g tojássárgája 30 μg, a csirkehús pedig maximum 10 μg mennyiséget tartalmaz.

Különbséget kell azonban tenni a K2 vitamin napi ajánlott szükségletében gyerek és felnőtt között:

  • 1-3 éves korig 30 μg
  • 4-13 éves korig 60 μg
  • 14-18 éves korig 75 μg
  • 18 éves kor felett 90-120 μg

A megfelelő étrend-kiegészítők – tabletta vagy folyadék formájában – képesek biztosítani a szükséges napi K2 vitamin mennyiséget, ráadásul ezek gyakran olyan kiegészítő vitaminokkal és tápanyagokkal vannak kombinálva, mint az A- vagy a D-vitamin, melyek erősíti a K2 felszívódását és hatásfokát.

Kúraszerűen alkalmazva általában 6 hónap szedés, 2-3 hónap szünet javallott, de tüneti kezelések esetén a K2 vitamin készítmény mennyiségét és szedésének rendszerét az orvos írja elő.

K2 vitamin túladagolás

A vízben oldódó vitaminokat gyakorlatilag lehetetlen túladagolni, mivel a többlet a vizelettel távozik a szervezetből. A K-vitamin és így a K2 vitamin viszont zsírban oldódó vitaminként elraktározódik a zsírsejtekben, így a túl magas dózisú vitaminbevitel egészségügyi kockázatokkal, mellékhatásokkal járhat.  

K2 vitamin mellékhatásai

A K2 vitamin kevés mellékhatással rendelkezik, ezek többsége a túlzott bevitele, túladagolása során jelentkezhet, de előfordulhat, hogy bizonyos étrend-kiegészítők – például Q10 koenzim – együttes szedése vált ki valamilyen kellemetlen tünetet, vagy egy meglévő alapbetegség miatt reagál negatívan rá a szervezet.

Épp ezért érdemes orvossal konzultálni, mielőtt K2 vitamin kúrába kezdenénk.

Gyomor és bélrendszeri panaszok – A leggyakoribb mellékhatások a nagy dózisú K2 vitamin szedése során a gyomrot és a bélrendszert érintik. Gyomorgörcs, émelygés, hányás, hasmenés, alhasi görcsök kísérhetik a megkezdett K2 vitamin kúrát. A kellemetlen tünetek az esetek többségében bő folyadékbevitellel enyhíthetőek.

Allergia – Nagyon ritkán fordul elő, hogy a K2 vitamin, azaz a menakinon allergiás reakciót vált ki. Ez csak abban az esetben történhet meg, ha nem megfelelően azonosítja és hisztaminszint növeléssel reagál rá a szervezet. Az ilyen fajta allergia csalánkiütés, viszketés, légzési nehézségek vagy szabálytalan szívverés formájában nyilvánulhat meg. Bizonyos esetekben anafilaxiás sokk is kialakulhat.

Megemelkedett vérnyomás – Mivel a K2 vitamin fokozhatja a vérnyomást, annál, akinek eleve kórosan magas a vérnyomása, szív- és érrendszeri megbetegedést is kiválthat.

A K-vitamin és a K2 vitamin tartalmú készítményeket nem ajánlatos véralvadásgátlók, antibiotikumok, koleszterinszint-csökkentők, valamint fogyást segítő készítményekkel egyidejűleg szedni, mivel negatívan befolyásolhatják a hatásukat.

K2 vitaminhiány tünetei

Hiánya akár igen kóros állapotokat is képes előidézni, vagy bizonyos betegségek esetén állapotromláshoz vezethet. A K2 vitamin hiányát jól jelzi a csontsűrűség csökkenése, az erek meszesedése, és az ezekből adódó megbetegedések. Ugyanakkor a véraláfutások megjelenése is intő jel lehet.

Önnek mi a véleménye erről a cikkről?

Egyetért vele vagy teljesen máshogy látja?  Írja meg nekünk!

Kategóriák
Beágyazódás Méhpempő

Beágyazódás segítése méhpempővel?

A teherbeesés egyik legjelentősebb fázisa maga a beágyazódás. A megtermékenyített petesejt, más néven zigóta útja ezzel ér véget, de ez a vég valami csodálatos dolog kezdete, méghozzá a terhességé. Épp ezért elengedhetetlen, hogy ne csak maga a fogantatás, hanem az embrió beágyazódás elősegítése is kulcsfontosságú legyen a családtervezés során.

Mi az a beágyazódás?

Elsőként fontos tisztázni, hogy mit is jelent az embrió beágyazódás. Az ovuláció során az érett petesejt kilökődik a petefészekből, és a petevezetékbe kerül. Erre reagálva a méhben is változások következnek be: a méhnyálkahártya (endometrium) vastagabbá válik, és megtelik különböző tápanyagokkal.

Ideális esetben a petesejt útja során találkozik egy nemzőképes hímivarsejttel, ami megtermékenyíti. Ezután már zigótának nevezzük, útja pedig akár 5-7 napon át is tarthat, míg végül eléri a méhet. Közben tovább osztódik és hólyagcsírává (blasztocisztává) válik, majd 2-3 napon belül megtapad a méhnyálkahártyában, rácsatlakozva az anya vérkeringésére. A beágyazódással egyidőben megkezdődik a köldökzsinór, a magzatburok és a méhlepény fejlődése. Innentől beszélhetünk embrióról, ami 40 héten át tartó fejlődése során új életté válik.

A beágyazódás csodálatos és egyben gyönyörű folyamata azonban nem minden esetben tud létrejönni, hiszen egyszerre több feltételnek is adottnak kell lennie hozzá.

A sikeres beágyazódás feltételei:

  • a petesejt és a spermium megfelelő minősége
  • egészséges, gyulladásmentes petefészkek és méh
  • optimálisan működő hormonháztartás
  • hatékony immunrendszer
  • nemzőképes/ termékeny kor

A beágyazódás és a sikertelen beágyazódás jelei

A megtermékenyített petesejt beágyazódását testi tünetek is követhetik. Ezeket nem mindenki érzi, vagy csak nem veszi észre, de amennyiben nyomon követjük a ciklusunkat, felismerhetőek a korai terhesség árulkodó tünetei.

A beágyazódás jelei:

  • alhasi, derék fájdalom, ami lehet görcsös vagy szúró
  • megemelkedett testhőmérséklet, akár hőemelkedés is
  • pecsételő vérzés
  • szédülés
  • haspuffadás
  • emésztés lassulása
  • általános rosszullét
  • fejfájás
  • hangulatingadozás
  • mellérzékenység

A beágyazódás apró, de árulkodó jeleiről bővebben egy korábbi cikkünkben olvashat. Azonban nem csupán a sikeres megtapadásnak vannak jelei.

A sikertelen terhességek leggyakoribb oka beágyazódási zavar: a megtermékenyített petesejt az esetek 70-75 százalékában nem képes beágyazódni, elhal. A sikertelen beágyazódás adódhat abból, hogy a méhnyálkahártya vastagsága nem elegendő ahhoz, hogy befogadja a megtermékenyített petesejtet, vagy a hólyagcsíra (blasztociszta) állapot előtt, még zigótaként érkezik meg a méhbe.

Éppen ezért elengedhetetlen az embrió megtapadás elősegítése témakörében is tájékozódni, és célirányosan felkészíteni a női és a férfi szervezetet a tervezett terhesség előtt.

A sikertelen beágyazódás jelei között nem igazán lehet olyan, a ciklustól idegen tüneteket érzékelni, mint a sikeres beágyazódáskor. Mivel nem tapad meg a blasztociszta (a hólyagcsíra állapotot elérő petesejt), a szervezet sárgatest-hormonszintje lecsökken, aminek következtében a méhnyálkahártya leválik és az elhalt, megtapadni képtelen petesejttel együtt, menstruációs vérzésként távozik.

Embrió beágyazódás segítése méhpempővel

A szupertápláléknak is nevezett méhpempőt  a méhek állítják elő, mellyel elsősorban a termékeny méhkirálynő táplálkozik. Több más kedvező élettani hatása mellett, a méhpempő erős termékenységfokozó, valamint a petesejt minőségének javítása, és az embrió beágyazódás elősegítése szempontjából is jelentős szerephez jut. 

Az érett petesejt megtermékenyülése még nem jelent garanciát a sikeres teherbeesésre. Legalább ennyire jelentős a méhnyálkahártyában való megtapadása, hiszen enélkül nem jön létre terhesség, beágyazódás hiányában a már osztódásnak indult megtermékenyített petesejt elhal és a következő menstruációval távozik. A méhpempő az embrió megtapadás elősegítése szempontjából, akár meddőséget előidéző betegség – PCOS (policisztás ovárium szindróma), cukorbetegség, inzulinrezisztencia, pajzsmirigyzavar – esetén is képes jótékonyan hatni a szervezetre, és támogatni a sikeres beágyazódás létrejöttét.

A méhpempő serkenti a progeszteron-, azaz sárgatest-hormon termelődését, mely egyrészt a terhességi méhnyálkahártya táplálásáért fele, továbbá megakadályozza a beágyazódást követő menstruációt, így az embrió megtapadás elősegítése mellett, a méhpempő közvetve a terhesség megtartásában is segíthet.

A sikeres beágyazódás nélkülözhetetlen hormonjaiból, a kor előrehaladtával egyre kevesebbet képes előállítani a szervezet, így különösen a 35 év feletti, gyermekre vágyó nők esetén lehet fontos a méhpempő jóótékony hatása.

A lombikprogramban részt vevő párok számára is ajánlott, már az első beültetés előtt pár hónappal megkezdeni a méhpempő szedését, ami így nem csupán a peteérést, de a beültetett embrió beágyazódását is képes támogatni.

A méhpempőnek van mellékhatása?

Mivel a méhpempő csak természetes anyagokat tartalmaz és mentes a mesterséges hormonoktól, hosszabb távú fogyasztása esetén sem kell káros mellékhatásoktól tartani. Kivételt képeznek ez alól azok, akik már tapasztaltak túlérzékenységet méhcsípés esetén vagy bárminemű méhészeti termék fogyasztásakor, mivel náluk allergiás reakciót válthat ki.

Az alacsony vérnyomással rendelkezők esetén mindenképp érdemes orvosi felügyelet és folyamatos vérnyomás-ellenőrzés mellett megkezdeni a méhpempő szedését, mivel az egyik élettani hatása a vérnyomás csökkentése.

A méhpempő szedése

A termékenységfokozás, valamint az embrió beágyazódás elősegítése esetén a méhpempő szedése kúraszerűen ajánlott. A tervezett várandósság előtt 3-6 hónappal érdemes mind a nők, mind a férfiak számára elkezdeni a szedését. Mivel más étrend-kiegészítőkhöz hasonlóan, a méhpempő is rendszeres szedés mellett fejti ki jótékony hatásait, ajánlott az első trimeszter alatt is végig szedni, de a terhesség további szakaszaiban határozottan nem ajánlatos.

Önnek mi a véleménye erről a cikkről?

Egyetért vele vagy teljesen máshogy látja?  Írja meg nekünk!

Kategóriák
Beágyazódás

A beágyazódás apró, de árulkodó jelei

A várandósság egyik legjelentősebb pillanata a beágyazódás, amikor a folyamatosan osztódó megtermékenyített petesejtből embrió válik. Mégis kevés szó esik arról, hogy mikor és miként is zajlik ez a csodás folyamat, továbbá arról, hogy mik is lehetnek a beágyazódás tünetei, melyek a várandósságot, már a terhesség igen korai szakaszában előre jelezhetik. Ezekre adjuk meg most a válaszokat.

A teherbeesés egy igen összetett folyamat, mely röviden így néz ki: az eredményes tüszőrepedés során az érett petesejt megkezdi útját a petevezetékben, ahol találkozik azzal a spermiummal, ami képes megtermékenyíteni, majd a megtermékenyített petesejt eljut a befogadására kész méhüregbe, ahol beágyazódik. A lombik-program során történő fogantatás esetén a petesejt és a spermium találkozása művi úton történik meg, de a beágyazódás már a női szervezetre van bízva. A beágyazódás tehát jelentős pillanat, melyről most mindent elárulunk.

Mi is az a beágyazódás?

A petevezetékben megtermékenyített petesejt pár nap alatt jut el a méhig, ahol a nyálkahártyájában megtapad, vagyis megtörténik a beágyazódás. Pontosan ezért – még mielőtt a hagyományos terhességi tesztek kimutathatnák -, akár egy héttel a fogantatást követően észlelhetőek a beágyazódás tünetei.

A fogantatás menete

A beágyazódást megelőzi a fogantatás, vagyis, amikor a petevezetékben lévő érett petesejtet megtermékenyíti a spermium. Mivel a spermiumok élettartama az úgynevezett reproduktív traktusban 48 óra is lehet, a szexuális együttlét során pedig előfordulhat, hogy az érett petesejt még nincs a petevezetékben, a találkozásukra később is sor kerülhet.

A fogantatás pillanatától kezdve, az érett petesejtet már zigótának nevezzük, ami megkezdi útját a petevezetéken át a méhbe. Ez az út akár 5-7 napon át is tarthat, ami alatt a zigóta folyamatosan osztódik, míg végül eléri a hólyagcsíra, más néven, blasztociszta állapotot.

Mikor történik a beágyazódás?

A beágyazódás, akár már a megtermékenyülést követő 6. napon megtörténhet, de az is előfordulhat, hogy csak a 12. napon kerül sor rá. A leggyakrabban azonban a 8-10. nap között következik be. Ez azt jelenti, hogy a női ciklus 20-26. napja között ágyazódik be a megtermékenyített petesejt.

Bár maga a terhesség 40 hétig tart, ebből a beágyazódás pedig átlagosan csupán 5 napot tesz ki, mégis, a nem túl meggyőző arány ellenére, ez egy igen kritikus és fontos állomás, amire érdemes odafigyelni.

A beágyazódás folyamata

A méhbe vezető útja során, nem csupán a megtermékenyített petesejtben történik változás. A méh is megkezdi csodás átalakulását, hogy képes legyen befogadni a blasztocisztát. A méhnyálkahártya vastagabbá válik, és megtelik különböző tápanyagokkal. A megtermékenyített petesejt, a spermium befogadását követő 5-7. napon érkezik a méhüregbe, de még további 2-3 napnak kell eltelnie, mire megtalálja helyét a méh falán. A beágyazódás során a megtermékenyített petesejt hozzátapad a méh megvastagodott nyálkahártyájához, rácsatlakozva az anya vérkeringéséhez. Innentől kezdve a blasztocisztát már embriónak nevezzük. A beágyazódással egyidőben megkezdődik a köldökzsinór, a magzatburok és a méhlepény fejlődése.

A beágyazódás megtörténtével a női szervezetben igen jelentős hormonális változások veszik kezdetüket. Ilyen például a terhességi hormonnak is nevezett HCG hormon (humán koriális gonadotropin), mely a beágyazódáskor kezd el termelődni, és a megtermékenyülés után 12-14 nappal már jó eséllyel kimutatható a vizeletből. Megnövekszik továbbá a progeszteron, azaz a sárgatest-hormonszint is, melynek két fő funkciója van: táplálja a terhességi nyálkahártyát, valamint megakadályozza a menstruációt.

Meg lehet érezni a beágyazódás korai jeleit?

A beágyazódást követő hormonális változások bizony okozhatnak úgynevezett beágyazódás tünet együttest, melyek akár még a HCG hormon terhességi tesztekkel való kimutathatóságát is megelőzhetik.

A beágyazódás tünetei nem jelentkeznek mindenkinél egyformán, sőt gyakori, hogy valakinél egyáltalán nem is tapasztalhatóak. Épp ezért a következőkben felsorolt beágyazódás tünetek nem garantálják, hogy terhesség áll fenn, de a hiányuk sem jelenti a várandósság nemlétét.

Beágyazódás tünetek, jelek

A terhesség jelei – menstruáció elmaradása, reggeli rosszullét – aránylag egyértelműek, azonban a beágyazódás tünetei esetén már nem beszélhetünk ilyen fokú kézzelfoghatóságról. Abszolút egyénfüggő, hogy kinél és milyen mértékben tapasztalható a beágyazódás érzése. Könnyű a testünk jelzéseit félreértelmezni, vagy akár egy várt terhesség esetén tévesen megélni. De nézzük konkrétan, mik lehetnek a beágyazódás tünetei.

  ◉ Alhasi fájdalom, derékfájás

A beágyazódás során tapasztalható alhasi fájdalom, ami akár kisugározhat a derék tájékára is. Ez azonban könnyedén összetéveszthető a premenstruáció tünetével is. Az alhasi fájdalom akkor a beágyazódás tünete, ha némiképp eltér a már gyakran érzett menstruáció utáni fájdalomtól. Ez így nehezen megfogható, de a testünk rezdüléseit figyelve, észrevehető a különbség.

  ◉ Szúró fájdalom

Bár ijesztő lehet, az alhasban jelentkező szúró fájdalom beágyazódás tünet is lehet. Ez lehet gyenge, alig érezhető, vagy akár kellemetlenül intenzív is. Már az egyetlen egyszer érzett erőteljes szúró fájdalom is utalhat a beágyazódásra.

  ◉ Testhőmérséklet változás, hőemelkedés

A testhőmérséklet és a női hormonok kapcsolata ismerős lehet azok számára, akik alkalmazták már az úgynevezett hőmérőzési technikát az ovuláció, azaz a peteérés kiszámítására. Az ovuláció előtt jellemzően lecsökken a testhőmérséklet, majd megemelkedik, de a menstruáció előtt újra lecsökken. Amennyiben megemelkedett marad, az terhességet jelez. Ez a HCG hormonnal áll összefüggésben, ami szabályozza a progeszteron termelődését. A néhány tizednyi hőmérséklet emelkedés a progeszteronszint növekedésének köszönhető. Bizonyos esetekben a beágyazódás tünete a testhő mérsékelt, ám csupán egyetlen egy napos leesése lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy napra a szokásos 36,7 fokos normál hőmérsékletünk leesik 36,5-re.

Ahhoz, hogy ezeket a pár tizednyi változásokat észlelni tudjuk, tudatosan kell figyelnünk a hőmérsékletünket, ami napi szintű hőmérőzést jelet, azonos napszakban, azonos helyen.

  ◉ Pecsételő vérzés

A beágyazódás pecsételő vérzés formájában is megmutatkozhat. Ez a beágyazódás tünet a korai terhességi faktor hormonnak (EPF) köszönhető, amit a női szervezet annak érdekében termel, hogy az immunrendszer ne lökje ki az embriót.  Az ilyen pecsételő vérzés minimális mennyiségű barnás vagy rózsaszínes folyás. A beágyazódás tünete általában a havi ciklust megelőző héten jelentkezik, és néhány napig tart, bizonyos esetekben azonban az is lehet, hogy csak néhány óráig.

  ◉ Görcsölés

A szervezetben hirtelen fellépő hormonális változások, valamint a méhben fellépő folyamatok alhasi görcsöket okozhatnak. Ez az alhasi fájdalomhoz és szúró érzéshez hasonlóan szintén a beágyazódás tünetei közé tartozhat. Könnyen össze lehet téveszteni a premenstruáció vagy a menstruáció egyik ismertetőjelével, de ez a beágyazódás tünet sokkal enyhébb görcsökkel jár.

  ◉ Az emésztés lassulása

A HCG hormonnak köszönhető megemelkedett progeszteronszint, vagyis a sárgatest hormon legfontosabb feladata, hogy a terhesség megmaradjon. Van azonban egy olyan hatása is, ami kellemetlenséget okoz az emésztés terén, vagyis lelassítja azt. Ez a beágyazódás tünet azoknál lehet feltűnő, akiknél alapvetően nem jellemző a székrekedés.

  ◉ Szédülés

A beágyazódás tünetei közé tartozhat a szédelgés is. A sárgatest hormon, azaz a progeszteronszint megemelkedése, valamint a vérnyomás csökkenése együtt okozhatnak szédülést. Ezt nem igazán lehet összekeverni a terhesség 4-5 hetére jellemző szédülős időszakkal, hiszen a beágyazódás tünet jóval korábban jelentkezik.

  ◉ Puffadás

A magas progeszteronszint az emésztőrendszerre is hatással van, lelassítja azt. Ez a székrekedésen kívül puffadást is eredményezhet. A kellemetlen felfúvódás tehát beágyazódás tünet is lehet, bár könnyű összetéveszteni a menstruációt megelőző puffadással, mivel ilyenkor is megemelkedik a sárgatest hormon a szervezetben.

  ◉ Méhnyaknyák megváltozása 

A beágyazódás tünete a méhnyaknyák változása is: tapintása sűrűvé, gumiszerűvé, színe áttetszővé, opálossá vagy épp fehéressé válik. Ez valóban a terhesség legkorábbi szakaszára, a beágyazódás idejére jellemző, mivel később a méhnyaknyák sokkal sűrűbbé, és szinte sárgássá változik.

  ◉ Általános rosszullét

A HCG hormon érzékenyebbé teheti a szaglást, a megemelkedett progeszteronszint szédülést, puffadást, bizonyos esetekben székrekedést vagy épp hasmenést okozhat, amihez párosulhat még hasfájás is. Bár a tipikus terhességi rosszullét általában a 4-6. héttel veszi kezdetét, az általános rosszullét, mint a beágyazódás tünete már jóval korábban is kopogtathat.

  ◉ Mellérzékenység

A beágyazódáskor az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintje hirtelen emelkedik meg, ami mellérzékenységhez vezethet. Ez a beágyazódás tünet a menstruáció előtt is érzékelhető, ám ebben az esetben sokkal erőteljesebben jelentkezik.

  ◉ Fejfájás

A terhesség során elkerülhetetlen a szervezet hormonszintjének változása, ami a beágyazódás környékén a legjelentősebb – elég csak a HCG és a sárgatest hormonokra gondolni. Ezek azonban hirtelen jelentkező fejfájást okozhatnak, ami így a beágyazódás tünetei közé tartozhat. Ez azoknál lehet a terhesség korai jele, akik alapvetően nem hajlamosak a fejfájásra, és mással – például kevés folyadékbevitellel – nem lehet megmagyarázni.

  ◉ Hangulatingadozás

Az egyik pillanatban még a világ legboldogabb embere, a másikban viszont a Föld valamennyi fájdalmát viseli a szívén? Megmagyarázhatatlan és legfőképp érthetetlen okból válik hirtelen házitündérből házisárkánnyá? Ezeket az érzéseket szinte az összes nő ismeri, hiszen a menstruációt megelőző napokra gyakran jellemző a hirtelen és váratlan hangulatingadozás. Ám ez lehet az egyik beágyazódás tünet is, melyet mindkét esetben a hormonváltozások idéznek elő.

Mit tegyünk, ha a beágyazódás tüneteit tapasztaljuk?

Azt fontos kiemelni, hogy a nők többsége nem érzi magát, a beágyazódást.

A legtöbben egyszerűen összetévesztik a premenstruációs szindróma (PMS) tünetegyüttesével, ami természetesen egy babára váró nő életében többszörös csalódással járhat.  

A várandósság kimutatására szolgáló, gyógyszertárakban vagy drogériákban kapható terhességi teszteket a következő menstruáció első napjáig nem érdemes elvégezni, mivel a terhességi hormon, azaz a HCG szintje nem biztos, hogy elég magas az értékelhető eredményhez. Mit tehetnénk? Éljük bele magunkat, teszteljünk korábban, megkockáztatva a csalódást vagy a téves eredményt?

A megoldás szinte kézzel fekvő. Figyeljünk a testünkre, vegyük észre a jeleket! Amennyiben a beágyazódás tünetei közül bármelyiket is tapasztaljuk, hagyjuk el a káros szenvedélyeket, pihenjünk többet és kezdjünk el terhesvitamint szedni, ami segíthet a lehetséges terhesség megtartásában, valamint biztosítja a megfelelő vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, melyekre a magzatnak és az anyának is szüksége lesz.

Önnek mi a véleménye erről a cikkről?

Egyetért vele vagy teljesen máshogy látja?  Írja meg nekünk!

Send this to a friend